Az MTK az egyetemes magyar sport egyik legrégebben alapított, patinás egyesülete.
A Magyar Testgyakorlók Köre alakuló közgyűlésére 1888. november 16-án került sor egy budapesti kávézóban. Az alapító tagok a magyar arisztokrácia és a zsidó polgárság köréből kerültek ki.
Minden nyitottság ellenére a labdarúgás klubon belüli elfogadása és a labdarúgó szakosztály megalakítása nem ment könnyen. A labdarúgó szakosztály létrehozására tett első javaslatot az elnökség 1897. február 28-án elvetette. Ennek következtében az új sportág iránt nyitott tagok egy része elkezdett átszivárogni a BTC-be.
A klub alapszabályának módosításával a BTC-ből visszatérő Kertész Sándor vezetésével 1901. március 12-én megalakult az új szakosztály. Az MTK labdarúgásában a következő mérföldkő 1901. október 20. volt, amikor az első mérkőzést játszotta a BTC vegyes csapata ellen, mely döntetlenre végződött.
Az MTK-t az 1902-es bajnoki idényben a II. osztályba sorolták be, s második helyen végzett a Postás mögött. Egy szervezeti átalakítás következtében viszont 1903-as bajnoki évet már az első osztályban kezdhette el, s egyből harmadik helyen zárt.
Egy évvel a bajnoki bronzérem után 1904-ben megszületett az első bajnoki cím, amelyet azóta még 22 követett.
A csapat 1910-ben nyert először Magyar Kupát.
Az 1914-es harmadik bajnoki cím megnyerése után – amely összesen tízéves győzelmi sorozat nyitánya lett – új edző érkezett a csapathoz: az angol Jimmy Hogan. Az MTK-nál eltöltött hét éve alatt összesen hat bajnoki címet szerzett a klubnak (1916–22). A fantasztikus tréner ezzel a teljesítményével máig az MTK legsikeresebb edzője. A sorozatban megnyert tíz bajnoki cím olyan teljesítmény volt, amely azóta is példa nélkül áll a magyar labdarúgás történetében.
Az 1920-as évekre az MTK játéka világszínvonalú volt, Európa egyik legjobbjának számított, amit a nemzetközi szaksajtó is elismert. Tény, hogy az MTK 1919 és 1922 között 71 nemzetközi mérkőzést játszott, ebből 51-et megnyert, 11-et elveszített, 222 gólt rúgott és csak 86-ot kapott.
Az amatőr sikerkorszak abszolút csúcsa az 1917–1918-as év volt, amikor is a csapat 147 gólt rúgott és csak 10-et kapott 22 bajnoki mérkőzés során. Schaffer Alfréd 46, míg Schlosser Imre 41 góllal zárta a bajnoki szezont.
Az 1920-as évek közepén, a közép-európai professzionális labdarúgás bevezetésével nagy változások történtek a magyar labdarúgásban is. A kék-fehér klub labdarúgóit Hungária FC néven nevezte a profi bajnokságba, míg az MTK a budapesti amatőr I. osztályban szerepelt.
A kor magyar labdarúgásának sajátossága lett, hogy a profi bajnokság élmezőnyében a kezdetektől fogva egyetlen kivételtől eltekintve egészen 1940-ig a Hungária, a Ferencváros FC és az Újpest FC végzett az élen, változó sorrendben.
Az 1940-es években azonban új időszak kezdődött. Számos rosszindulatú, szélsőséges támadás érte a klubot vallási okokból. Emiatt 1940 nyarán fel is oszlott, holott négy évtized alatt a magyar labdarúgás egyik élcsapatává nőtte ki magát és válogatottak sorát adta. A Hungária volt vezetősége arra kérte a szurkolókat, hogy ezen túl a Vasast támogassák.
A II. világháború utáni kábulatból, 5 évvel a klub feloszlatása után, az MTK labdarúgó szakosztálya viszonylag gyorsan magához tért, a következő időszakban különböző néven indult.
Egészen 1951-ig kellett várni az újabb bajnoki címre, akkor Budapesti Bástya néven nyert bajnokságot.
Első komoly nemzetközi sikerét 1955 érte el az MTK, akkor a prágai UDA ellen 7:2-es összesítéssel nyerte meg a Közép-Európa Kupát, amelyet 1963-ban újra elhódított.
A következő évben a Kupagyőztesek Európa-kupáját is majdnem megnyerte, de a döntőben nem bírt a portugál Sportinggal. Az első mérkőzés 3:3-mal, míg a megismételt találkozó 1:0-s portugál győzelemmel végződött. Ám ennek a kupasorozatnak volt egy, még a döntőnél is sokkal emlékezetesebb párharca, a híres Celtic elleni összecsapás. Az elődöntő első mérkőzésén a Celtic sima 3:0-s győzelmet aratott. Akkor már mindenki lefutottnak tekintette a továbbjutás kérdését. Kivéve azt a 15 ezer szurkolót, aki végigbiztatta az első perctől oroszlánként harcoló MTK-t. A Népstadionban lejátszott visszavágón csodaszámba menő eredmény született: MTK–Celtic 4:0!
Ezt követően az MTK mélyrepülése következett, mely csaknem 20 éven át tartott. A legnagyobb kudarcot az 1980–1981-es kiesés jelentette, amelyet 1994-ben is megismételt a csapat.
Akkooriban érkezett a csapathoz Sándor Károly közvetítésével a milliárdos üzletember, Várszegi Gábor, aki miatt az MTK egyedülálló anyagi pozícióba került Magyarországon.
A Várszegi Gábor nevéhez köthető 16 év a klubtörténet második legsikeresebb korszakának számít. A csapat az 1996-1997-es szezonban, tíz év után óriási fölénnyel bajnokságot, illetve huszonkilenc év után Magyar Kupát nyert.
A klasszikus üzleti futball megteremtésére tett kísérlete mellett Várszegi abban is úttörő volt, hogy felismerte a játékosok képzésében rejlő komoly pénzszerzési lehetőségeket.
A 2001-ben Agárdon megnyitott Sándor Károly Akadémia – kiváló játékosmegfigyelők közreműködésével –összegyűjtötte az ország legtehetségesebb fiatal labdarúgóit. Fejlődésükért a legjobb magyar utánpótlásedzők közé tartozó szakembereket feleltek. A labdarúgó akadémia mára világhírű lett, eddig több mint 50 labdarúgót adott a magyar élvonalnak.
Várszegi hozott elsőként neves külföldi edzőt Magyarországra Henk Ten Cate személyében.
A nagy múltú klubok közül az MTK honosította meg elsőként a női labdarúgást.
A Várszegi éra lezárásával az MTK nem igazán ért el említésre méltó eredményt, ezzel szemben háromszor is kiesett az NB I-ből. Legutóbb éppen az előző idényben, így az új szezont az NB II-ben kezdi el a nagy múltú csapat.
A csapatról bővebb információt IDE kattintva találhatsz, a klub Facebook oldalát IDE kattintva érheted el.