A Ferencvárosi Torna Club rövid története
2018-06-20

Az FTC (Ferencvárosi Torna Club) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe az alapításkor zöld-fehér.

Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés.

1900. december 3-án alapították az egyesület „Football”-szakosztályát. Az első MLSZ által is elfogadott hivatalos bajnoki mérkőzését 1900. április 21-én játszotta a klub, ekkor a MUE ellen 5–3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek.

A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC akkor 17 éves balszélsője szerezte. A Fradi első pontját a Műegyetem ellen elért 2–2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-Budapesti SC 5–1).

Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai pontvadászatban. 1900. március 25-én a bécsi Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot.
A Ferencváros 1903-ban szerezte az első bajnoki címét.

1911. február 12-én avatták fel a Ferencváros új, immáron Üllői úti stadionját, ahol jelenleg is szerepel.

A csapat 1913-ban szerezte meg első kupagyőzelmét.

1914-ben kitört az I. világháború, ami szomorú év volt a ferencvárosi labdarúgók számára. Szinte a keret minden tagja behívót kapott katonai szolgálatra és sokan közülük többé nem tértek haza. A háborút követően az 1920-as évek első fele nem volt túlságosan sikeres a Ferencváros számára, s csak 1926-ban sikerült megszakítani az MTK uralmát és tizenhárom év után ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok.

1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó csapata, a Ferencvárosi FC és első profi játékosa Horváth II volt. A bajnokságot hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros, ráadásul a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte.

1928-ban Közép-Európai Kupa nyert az alakult, begyűjtve ezzel az első nemzetközi trófeát.

A következő időszakban sorra jöttek a bajnoki címek, az 1931/32-es év azonban amiatt maradt emlékezetes, mert a Fradi 100 százalékosan, mind a 22 bajnokit megnyerve lett első.

A zöld-fehérek 1937-ben másodszor nyerték meg a közép-európai kupát, amikor is Budapesten a döntőben a Laziot győzték le 4–2-re. Ebben az időszakban játszott a Ferencváros történetének legeredményesebb játékosa dr. Sárosi György, aki 1931 és 1948 között 646 mérkőzésen 636 gólt szerzett.

Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka. Mindössze egy ezüst- és három bronzérmet sikerült szereznie. 1951-ben a csapat nevét Kinizsire, a klub színét pedig piros-fehérre változtatta a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom. Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület. 1958-ban a Ferencváros megnyerte a magyar kupát, ami a 10. kupagyőzelme volt.

Az 1960-as évek sokkal sikeresebbek voltak, mondhatni úgy is, hogy ez volt a Ferencváros aranykorszaka, hiszen a klub eddigi legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor megnyerte az Európa-liga ősét, a Vásárvárosok Kupáját. A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésével vezetett az út. A döntőben, melyet Torinóban rendeztek 1965. június 23-án, az olasz Juventust győzték le 1–0-ra Fenyvesi Máté góljával. Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, aki rangos európai kupát nyert. A korszak legendás csatársora volt: Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi, mely ötös sok gólt helyezett el az ellenfelek kapuiban.

A VVK 1967/68-as sorozatában ismét a döntőig meneteltek Alberték, de a Leeds United elleni kétmérkőzéses döntőben 1–0-s összesítéssel alulmaradtak.

Még ugyanebben az évtizedben a Ferencváros egész története legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosának, Albert Flóriánnak ítélték oda az 1967-es aranylabdát.

Az UEFA-kupa 1971–72-es idényben egészen az elődöntőig sikerült eljutniuk, ahol a Wolverhampton ellen 3–4-es összesítéssel kiestek.

1974. március 14-én játszotta utolsó mérkőzését Albert Flórián a Ferencváros színeiben, és ahogy ilyenkor lenni szokott, góllal búcsúzott.

A kupagyőztesek Európa-kupájában 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban az ekkor fénykorát élő Dinamo Kijev erősebbnek bizonyult és 3–0-ra győzött.

Az1980/81-es idény végén Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán elért második helyével – 30 gól – ezüstcipős lett.

A következő években a sikerek elmaradtak, olyannyira, hogy az 1984/85-ös szezon a Fradi történetének leggyengébb szereplését hozta és mindössze a 13. helyen végzett a gárda.

A klub korábbi kiváló játékosa: Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben: 2–1) a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott 1995-ben.

1995. szeptember 13-án az első bajnokok ligája mérkőzésükön nem kis meglepetésre a Grasshoppers-t idegenben verték 3–0-ra Lisztes és Vincze két góljával.

A következő nemzetközi eredményt a 2004–2005-ös szezonban mutatta fel a csapat, ekkor az UEFA-kupa csoportköréig jutottak.

Ezt követően a korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált, ennek következtében a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, onnan három szezont követően jutott vissza az első osztályba.

2014. augusztusában avatták az új stadiont a Chelsea ellen. Az első gólt Gera lőtte, ám a csapat 2:1-es vereséget szenvedett.

A Ferencváros a 29. bajnoki címét a 2015/2016-os szezonban szerezte meg, a legutóbbi Magyar Kupa győzelmét pedig 2017-ben jegyezte.

Eredmények

  • 29x bajnok (1903, 1905, 1906/07, 1908/09, 1909/10, 1910/11, 1911/12, 1912/13, 1925/26, 1926/27, 1927/28, 1931/32, 1933/34, 1937/38, 1939/40, 1940/41, 1948/49, 1962/63, 1964, 1967, 1968, 1975/76, 1980/81, 1991/92, 1994/95, 1995/96, 2000/01, 2003/04, 2015/16)
  • 23x Magyar Kupa (1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004, 2015, 2016, 2017)
  • 2x Ligakupa (2013, 2015)
  • 6x Szuper Kupa (1993, 1994, 1995, 2004, 2015, 2016)
  • 5x Ezüstlabda (1903, 1904, 1906, 1908, 1909)

Nemzetközi sikerek

  • 1x Vásárvárosok Kupája (1965)
  • 2x Közép-Európai Kupa (1928, 1937)
  • 1x Challenge Cup (1909)
  • 1x Bajnokok Ligája főtábla (1995)
  • 1x UEFA Kupa főtábla (2004)
  • 1x VVK döntő (1968)
  • 1x KEK döntő (1975)
  • 3x KK döntő (1935, 1938, 1939)
  • 1x Challenge Cup döntő (1911)

A csapatról bővebb információt IDE kattintva találhatsz, a klub Facebook oldalát IDE kattintva érheted el.

Ismét kinyitnak a stadionok a Futball Éjszakáján szeptember 4-én
Színész–Újságíró Rangadó Sényőn, exkluzív BL-kiállítás a Ferencvárosnál, stadiontúra, e-sport verseny az MTK-nál, Unokák–Nagypapák kispályás verseny, Papválogatott–Médiaválogatott gálamérkőzés Szegeden, szurkolói ankét, buborékfoci a III. Kerületnél, stadiontúra, Foot Darts-verseny, Közélet–Művészválogatott gálamérkőzés Győrben. Többek között ilyen és ehhez hasonló programok várják az érdeklődőket a Futball Éjszakáján, amelyet szeptember 4-én rendezünk meg immár a harmadik alkalommal. A labdarúgás ünnepéhez […]
Szeptember 4-én Futball Éjszakája
Budapest, 2020. augusztus 17. – NB I-es, NB II-es, NB III-as és megyei bajnokságokban szereplő futballklubok is megnyitják kapuikat 2020. szeptember 4-én, pénteken, a Futball Éjszakáján. Idén immár a harmadik alkalommal rendezik meg a labdarúgás ünnepét, az érdeklődők többek között sportfoglalkozásokon vehetnek részt, bejárhatják kedvenc csapatuk stadionját, vagy akár összemérhetik tudásukat játékos feladatok során a […]
Az ETO FC Győr rövid története
A kezdetek A klubot 1904-ben alapították Győri Vagyongyár ETO néven. Első alkalommal az 1907–1908-as idényben indult hivatalos bajnokságban, méghozzá a Vidéki bajnokság Nyugati kerületében. A csapat az első hét évben ötször az első, kétszer a második helyen végzett. A következő években is jól szerepelt az együttes, ám egészen 1937-ig várni kellett, míg a győriek feljutottak […]
A Zalaegerszegi TE rövid története
A kezdetek A Zalaegerszegi Torna Egyletet 1920-ban alapították. A csapat színe a kezdetekben fekete-fehér volt, majd zöld-fehér. Jelenlegi, kék-fehér összeállítását az 1950-es évektől használja. Az együttes a kezdetekben a harmadosztályban szerepelt, ahol 1931-ben második helyen végzett. Egy évvel később a dobogó legalsó fokára állhattak fel a zalaegerszegi futballisták, majd 1934-ben megszületett az első bajnoki cím. […]
Még több hír

Iratkozz fel, hogy értesíthessünk ha regisztrálhatsz a programokra

    Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot