A klubot 1904-ben alapították Győri Vagyongyár ETO néven. Első alkalommal az 1907–1908-as idényben indult hivatalos bajnokságban, méghozzá a Vidéki bajnokság Nyugati kerületében. A csapat az első hét évben ötször az első, kétszer a második helyen végzett.
A következő években is jól szerepelt az együttes, ám egészen 1937-ig várni kellett, míg a győriek feljutottak az első osztályba.
A bemutatkozás nem sikerült túl jól, rögtön kiestek, és legközelebb 1945-ben vívta ki ismét élvonalbeli tagságát. Az együttes, amely időközben számos névváltozáson ment keresztül (Győri ETO, Győri Vasas ETO, Győri Vasas, Győri Vasas SK) az 1950-es évek közepéig az NB I középmezőnyéhez tartozott, majd 1955-ben újból kiesett. Egy ezüstérem és egy bajnoki cím után újabb feljutás és újabb kiesés következett, mígnem 1960-ban ismét megnyerte az NB II-t, és kiharcolta az élvonalbeli indulás jogát. Onnantól kezdve egészen 2015-ig állandó tagja volt az NB I-nek.
Az áttörésre nem kellett sokat várni, miután a győriek feljutottak az élvonalba, a negyedik idényükben megnyerték a bajnokságot – történetük során először. A következő években nemcsak az élvonalhoz tartozott a csapat, hanem 1964-ben kupadöntőt játszott, majd 1965-ben, 1966-ban és 1967-ben megnyerte.
Emellett persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a többek között Keglovich László, Palotai Károly, Povázsai László, Győrfi László, Korsós István nevével fémjelzett alakulat egészen az elődöntőig menetelt a Bajnokcsapatok Európa-kupájában az 1964–1965-ös idényben. A legjobb négy között az Eusébiót is a soraiban tudó portugál Benfica állította meg a menetelést. A csapat két évvel később a Kupagyőztesek Európa-kupájában jutott sokáig, akkor a belga Standard Liege ellen esett ki végül a negyeddöntőben.
Az 1970-es években egy Magyar Kupa-győzelem mellett egy bajnoki bronzérmet zsebelt be a győri alakulat, majd jött az újabb sikerkorszak.
A klub történetének talán legsikeresebb időszaka az 1980-as években érkezett el. A csapat 1981-ben még a 11. helyen végzett, ám a következő évben Verebes József irányítása alatt megnyerte a bajnokságot. A keretben többek között olyan játékosok kaptak lehetőséget, mint Glázer Róbert, Hannich Péter, Szentes Lázár, Hajszán Gyula vagy Burcsa Győző. A futballisták azonban nem érték be ennyivel, és a következő évben is megnyerték az NB I-et. Ezzel a Rába ETO lett az első vidéki klub, amely megvédte a címét a magyar élvonalban.
Bár a nemzetközi porondon nem ért el komolyabb sikert, a következő három évben két ezüstéremmel és egy bronzéremmel zárt, míg 1984-ben kupadöntőt játszott.
A győriek az 1990-es években és a 2000-es évek elején nem értek el nagyobb sikert. A következő éremre 2008-ig várni kellett, a csapat akkor a 3. helyen végzett a bajnokságban. Egy évvel később kupadöntőt játszott az alakulat, míg 2010-ben és 2012-ben ismét bronzérmes lett az NB I-ben.
A következő idény viszont pompásan alakult, a Győri ETO 10 pontos előnnyel nyerte meg az NB I-et Pintér Attila irányítása alatt. Többek között Lipták Zoltán, Takács Ákos, Djordje Kamber, Pátkai Máté, Koltai Tamás és Varga Roland is nagy szerepet játszott klub történetének negyedik bajnoki címében. A győriek abban az idényben ráadásul kupadöntőt is játszottak.
A következő évben ezüstéremmel zárt az együttes az élvonalban, majd a 8. helyen. Csakhogy a Quaestor Csoport csődje miatt nem tudta határidőre teljesíteni a Magyar Labdarúgó-szövetség által a licenc kiadására előírt feltételeket. A csapatot ezért visszasorolták az NB III-ba. A győriek a második évben megnyerték a bajnokságot, így az elmúlt két évben már a másodosztályban szerepeltek. Legutóbb a 8. helyen végeztek, míg jelenleg az 5. helyen állnak az NB II-ben.
A csapatról bővebb információt IDE kattintva találhatsz, a klub Facebook-oldalát IDE kattintva érheted el.