Az ETO FC Győr rövid története
2019-09-02

A kezdetek

A klubot 1904-ben alapították Győri Vagyongyár ETO néven. Első alkalommal az 1907–1908-as idényben indult hivatalos bajnokságban, méghozzá a Vidéki bajnokság Nyugati kerületében. A csapat az első hét évben ötször az első, kétszer a második helyen végzett.

A következő években is jól szerepelt az együttes, ám egészen 1937-ig várni kellett, míg a győriek feljutottak az első osztályba.

A bemutatkozás nem sikerült túl jól, rögtön kiestek, és legközelebb 1945-ben vívta ki ismét élvonalbeli tagságát. Az együttes, amely időközben számos névváltozáson ment keresztül (Győri ETO, Győri Vasas ETO, Győri Vasas, Győri Vasas SK) az 1950-es évek közepéig az NB I középmezőnyéhez tartozott, majd 1955-ben újból kiesett. Egy ezüstérem és egy bajnoki cím után újabb feljutás és újabb kiesés következett, mígnem 1960-ban ismét megnyerte az NB II-t, és kiharcolta az élvonalbeli indulás jogát. Onnantól kezdve egészen 2015-ig állandó tagja volt az NB I-nek.

Az első nagy siker

Az áttörésre nem kellett sokat várni, miután a győriek feljutottak az élvonalba, a negyedik idényükben megnyerték a bajnokságot – történetük során először. A következő években nemcsak az élvonalhoz tartozott a csapat, hanem 1964-ben kupadöntőt játszott, majd 1965-ben, 1966-ban és 1967-ben megnyerte.

Emellett persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a többek között Keglovich László, Palotai Károly, Povázsai László, Győrfi László, Korsós István nevével fémjelzett alakulat egészen az elődöntőig menetelt a Bajnokcsapatok Európa-kupájában az 1964–1965-ös idényben. A legjobb négy között az Eusébiót is a soraiban tudó portugál Benfica állította meg a menetelést. A csapat két évvel később a Kupagyőztesek Európa-kupájában jutott sokáig, akkor a belga Standard Liege ellen esett ki végül a negyeddöntőben.

Az 1970-es években egy Magyar Kupa-győzelem mellett egy bajnoki bronzérmet zsebelt be a győri alakulat, majd jött az újabb sikerkorszak.

Az első vidéki duplázás

A klub történetének talán legsikeresebb időszaka az 1980-as években érkezett el. A csapat 1981-ben még a 11. helyen végzett, ám a következő évben Verebes József irányítása alatt megnyerte a bajnokságot. A keretben többek között olyan játékosok kaptak lehetőséget, mint Glázer Róbert, Hannich Péter, Szentes Lázár, Hajszán Gyula vagy Burcsa Győző. A futballisták azonban nem érték be ennyivel, és a következő évben is megnyerték az NB I-et. Ezzel a Rába ETO lett az első vidéki klub, amely megvédte a címét a magyar élvonalban.

Bár a nemzetközi porondon nem ért el komolyabb sikert, a következő három évben két ezüstéremmel és egy bronzéremmel zárt, míg 1984-ben kupadöntőt játszott.

A győriek az 1990-es években és a 2000-es évek elején nem értek el nagyobb sikert. A következő éremre 2008-ig várni kellett, a csapat akkor a 3. helyen végzett a bajnokságban. Egy évvel később kupadöntőt játszott az alakulat, míg 2010-ben és 2012-ben ismét bronzérmes lett az NB I-ben.

Újabb bajnoki cím, majd kizárás

A következő idény viszont pompásan alakult, a Győri ETO 10 pontos előnnyel nyerte meg az NB I-et Pintér Attila irányítása alatt. Többek között Lipták Zoltán, Takács Ákos, Djordje Kamber, Pátkai Máté, Koltai Tamás és Varga Roland is nagy szerepet játszott klub történetének negyedik bajnoki címében. A győriek abban az idényben ráadásul kupadöntőt is játszottak.

A következő évben ezüstéremmel zárt az együttes az élvonalban, majd a 8. helyen. Csakhogy a Quaestor Csoport csődje miatt nem tudta határidőre teljesíteni a Magyar Labdarúgó-szövetség által a licenc kiadására előírt feltételeket. A csapatot ezért visszasorolták az NB III-ba. A győriek a második évben megnyerték a bajnokságot, így az elmúlt két évben már a másodosztályban szerepeltek. Legutóbb a 8. helyen végeztek, míg jelenleg az 5. helyen állnak az NB II-ben.

A csapatról bővebb információt IDE kattintva találhatsz, a klub Facebook-oldalát IDE kattintva érheted el.

Ismét kinyitnak a stadionok a Futball Éjszakáján szeptember 4-én
Színész–Újságíró Rangadó Sényőn, exkluzív BL-kiállítás a Ferencvárosnál, stadiontúra, e-sport verseny az MTK-nál, Unokák–Nagypapák kispályás verseny, Papválogatott–Médiaválogatott gálamérkőzés Szegeden, szurkolói ankét, buborékfoci a III. Kerületnél, stadiontúra, Foot Darts-verseny, Közélet–Művészválogatott gálamérkőzés Győrben. Többek között ilyen és ehhez hasonló programok várják az érdeklődőket a Futball Éjszakáján, amelyet szeptember 4-én rendezünk meg immár a harmadik alkalommal. A labdarúgás ünnepéhez […]
Szeptember 4-én Futball Éjszakája
Budapest, 2020. augusztus 17. – NB I-es, NB II-es, NB III-as és megyei bajnokságokban szereplő futballklubok is megnyitják kapuikat 2020. szeptember 4-én, pénteken, a Futball Éjszakáján. Idén immár a harmadik alkalommal rendezik meg a labdarúgás ünnepét, az érdeklődők többek között sportfoglalkozásokon vehetnek részt, bejárhatják kedvenc csapatuk stadionját, vagy akár összemérhetik tudásukat játékos feladatok során a […]
A Zalaegerszegi TE rövid története
A kezdetek A Zalaegerszegi Torna Egyletet 1920-ban alapították. A csapat színe a kezdetekben fekete-fehér volt, majd zöld-fehér. Jelenlegi, kék-fehér összeállítását az 1950-es évektől használja. Az együttes a kezdetekben a harmadosztályban szerepelt, ahol 1931-ben második helyen végzett. Egy évvel később a dobogó legalsó fokára állhattak fel a zalaegerszegi futballisták, majd 1934-ben megszületett az első bajnoki cím. […]
A Paksi FC rövid története
A kezdetek Bár a paksi labdarúgásról már 1912-ből maradtak fenn írásos emlékek, a Paksi Kinizsi Sportkör 1952. november 28-án alakult meg. A csapat 1953-ban megnyerte a negyedosztályt, és feljutott a harmadik vonalba. Ezt követően a megye I-ben több alkalommal is ezüst-, illetve bronzérmet szerzett. A paksiak 1971-ben megnyerték a megye I-et, és feljutottak az NB […]
Még több hír

Iratkozz fel, hogy értesíthessünk ha regisztrálhatsz a programokra

    Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot