Régóta várt siker a 2010-es években
2019-08-15

Felejthetetlen emlék

Felejthetetlen élménnyel gazdagodtak a magyar labdarúgást szeretők az 2010-es években. Az is, aki már élt át hasonlót, és az is, aki először tapasztalhatta meg, milyen, amikor az egész ország extázisban ünnepel. Ebből már ki lehetett találni, hogy a 2016-os Európa-bajnokságról van szó.

De ennyire azért ne szaladjunk előre.

A válogatott a 2012-es Eb-selejtezőn is jól teljesített, de Egervári Sándor legénysége 19 pontjával a 3. helyen végzett a csoportjában Hollandia és Svédország mögött. Biztató jel volt, hogy a nemzeti csapat 1986 óta nem szerepelt ilyen jól selejtezőben, ráadásul 2011 őszén a 27. helyen állt a világranglistán.

A remek forma a 2014-es világbajnoki selejtezőre is megmaradt, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a csapat Észtország és Andorra ellen 6-6 pontot szerzett, míg Törökország ellen 4-et. Csakhogy azokon a mérkőzéseken nem sikerült a bravúr, amelyeken a továbbjutásról döntöttek. Az együttes hazai pályán 2–2-es döntetlent ért el Romániával szemben – a vendégek a 92. percben egyenlítettek –, míg idegenben 3–0-ra kikapott, bár még így is maradt esély a 2. hely megszerzésére. Hollandia azonban súlyos vereségbe szaladt bele (1–8) az együttes, ami a szövetségi kapitány állásába került.

Eb-részvétel 44 év után

Pintér Attila regnálása nem tartott sokáig: miután a 2016-os Eb-selejtező első mérkőzésén kikaptunk Észak-Írországtól hazai pályán, távoznia kellett. A helyét Dárdai Pál vette át, igaz, csak ideiglenesen. Ám az is elég volt ahhoz, hogy stabilizálja a védekezést, és olyan alapot tegyen le, amelyre építkezni lehet. Ez a feladat Bernd Storcknak jutott, aki élt is a lehetőséggel. A magyar csapat sorozatban harmadszor végzett a 3. helyen a selejtezők során, ám a korábbi évekkel ellentétben az elegendő volt a pótselejtezőhöz. A válogatott végül a Norvégia elleni kettős győzelmével jutott ki az Európa-bajnokságra, amelyen 44 év után szerepelt először.

Már a részvétel kiharcolása is elképesztő örömöt váltott ki az egész országból, pedig a java még hátra volt. Pedig a legtöbben nem sok jóra számítottak, miután kiderült, Portugália, Ausztria és Izland lesz az ellenfél a franciaországi kontinenstornán. Ehhez képest már rögtön az első mérkőzésen bravúrt értek el a magyarok.

Csoportgyőzelem a kontinenstornán

Bernd Storck 4–2–3–1-es hadrendben küldte pályára csapatát Ausztria ellen: Király Gábor – Fiola Attila, Guzmics Richárd, Lang Ádám, Kádár Tamás – Gera Zoltán, Nagy Ádám – Dzsudzsák Balázs, Kleinheisler László (Stieber Zoltán, 79.), Németh Krisztián (Pintér Ádám, 89.) – Szalai Ádám (Priskin Tamás, 69.). A félidőben még gól nélküli döntetlen volt az állás, ám a fordulás után Szalai Ádám megszerezte a vezetést a 62. percben, majd a csereként beálló Stieber Zoltán a 87. percben beállította a 2–0-s végeredményt.

A második mérkőzésen Izland ellen öngóllal egyenlítettek a magyarok (1–1), így az utolsó fordulót a csoport éléről várhattuk. A későbbi győztes portugálok ellen rendkívül szórakoztató, fordulatos mérkőzésen 3–3-as döntetlent ért el a nemzeti csapat – Gera Zoltán mellett Dzsudzsák Balázs két gólt szerzett –, ami azt jelentette, hogy csoportelsőként jutott be a legjobb 16 közé. Ott azonban Belgium útját állta a válogatottnak.

A lendület sajnos nem tartott ki a vb-selejtezőre. Az első két fordulóban csak egy pontot szerzett a csapat Feröer és Svájc ellen. Azt követően kezdett magára találni, ám 2017 júniusában történelmi vereséget szenvedett Andorra ellen (0–1).

Tovább él a remény

Bernd Storckot Georges Leekens váltotta, akinek mindössze négy felkészülési mérkőzés jutott (egy döntetlen, három vereség). A helyét a Bp. Honvéddal bajnoki címet nyerő Marco Rossi vette át a kispadon.

Irányítása alatt a válogatott a 2. helyen végzett a Nemzetek Ligájában, amely alatt felkészíthette csapatát a soron következő Eb-selejtezőre. A selejtezőnek kiemelt jelentősége van, mivel a 2020-as kontinenstornán Magyarország is rendez mérkőzést, vagyis kijutás esetén hazai közönség előtt is játszhatna a Marco Rossi legénysége. Bár az első mérkőzésen Szlovákiával szemben alulmaradt a nemzeti csapat, utána a vb-ezüstérmes Horvátországot, Azerbajdzsánt és Walest is legyőzte, és a szeptemberi folytatás előtt vezeti a csoportot.

Vidéki dominancia az NB I-ben

A válogatotthoz hasonlóan klubcsapataink is kitettek magukért a 2010-es években. A DVSC a 2009–2010-es idényben az FTC után másodikként – bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe, igaz, nem jutott tovább. Abban a szezonban ismét bajnok lett a Loki, míg a második helyen a Videoton, a harmadik helyen a Győr végzett. A magyar bajnokság történetében ezzel először fordult elő, hogy a dobogó mindhárom fokán vidéki csapat végzett. Az újabb hasonló esetre két évet kellett várni – akkor is ugyanez volt a sorrend.

A vidéki együttesek egyébként is fölényben voltak az évtizedben, főleg, ami a bajnokságot illeti. A Ferencváros kétszer lett bajnok 2010 óta – ráadásul elsőként jutott el a 30 bajnoki címig –, rajta kívül csak a Bp. Honvéd tudott nyerni a budapesti csapatok közül. Marco Rossi együttese Eppel Mártonnal és Davide Lanzafaméval az élen 14 esztendő után vitte Kispestre a bajnoknak járó trófeát. Az aranyérem sorsa ráadásul az utolsó fordulóban dőlt el a Videoton elleni mérkőzésen.

A vidékiek azonban jobban teljesítettek ebben az évtizedben. A DVSC és a Videoton is három-három bajnoki címet gyűjtött be, míg a Győri ETO 30 év elteltével nyerte meg ismét az első osztály küzdelmeit.

A nemzetközi porondon is helyt állnak a magyar csapatok

A Loki és a Vidi ráadásul a nemzetközi porondon is jó teljesítményt nyújtott. A debreceniek a BL-szereplés mellett az Európa-liga csoportkörébe is bejutottak a 2010–2011-es idényben. Az ukrán Metaliszt Harkiv, a Sampdoria és a holland PSV Eindhoven mellett azonban nem volt sok esélye továbbjutni, igaz, az olaszok legyőzése emlékezetes maradt.

A fehérváriak az Európa-liga 2013–2014-es idényében bejutottak a csoportkörbe. A belga Genk és a svájci Basel mögött a harmadik helyen végeztek, vagyis a portugál Sportingot megelőzték, ami bravúrnak tekinthető. A remek teljesítményt az előző évben is megismételte az együttes. Akkor a görög PAOK-ot előtt végzett a harmadik helyen, és csak két ponttal maradt le a már továbbjutó fehérorosz BATE Boriszovtól. A csoport első helyén az angol Chelsea végzett.

Az első kép forrása: magyarfutball.hu
A második kép forrása: molfehervarfc.hu
Ismét kinyitnak a stadionok a Futball Éjszakáján szeptember 4-én
Színész–Újságíró Rangadó Sényőn, exkluzív BL-kiállítás a Ferencvárosnál, stadiontúra, e-sport verseny az MTK-nál, Unokák–Nagypapák kispályás verseny, Papválogatott–Médiaválogatott gálamérkőzés Szegeden, szurkolói ankét, buborékfoci a III. Kerületnél, stadiontúra, Foot Darts-verseny, Közélet–Művészválogatott gálamérkőzés Győrben. Többek között ilyen és ehhez hasonló programok várják az érdeklődőket a Futball Éjszakáján, amelyet szeptember 4-én rendezünk meg immár a harmadik alkalommal. A labdarúgás ünnepéhez […]
Szeptember 4-én Futball Éjszakája
Budapest, 2020. augusztus 17. – NB I-es, NB II-es, NB III-as és megyei bajnokságokban szereplő futballklubok is megnyitják kapuikat 2020. szeptember 4-én, pénteken, a Futball Éjszakáján. Idén immár a harmadik alkalommal rendezik meg a labdarúgás ünnepét, az érdeklődők többek között sportfoglalkozásokon vehetnek részt, bejárhatják kedvenc csapatuk stadionját, vagy akár összemérhetik tudásukat játékos feladatok során a […]
Az ETO FC Győr rövid története
A kezdetek A klubot 1904-ben alapították Győri Vagyongyár ETO néven. Első alkalommal az 1907–1908-as idényben indult hivatalos bajnokságban, méghozzá a Vidéki bajnokság Nyugati kerületében. A csapat az első hét évben ötször az első, kétszer a második helyen végzett. A következő években is jól szerepelt az együttes, ám egészen 1937-ig várni kellett, míg a győriek feljutottak […]
A Zalaegerszegi TE rövid története
A kezdetek A Zalaegerszegi Torna Egyletet 1920-ban alapították. A csapat színe a kezdetekben fekete-fehér volt, majd zöld-fehér. Jelenlegi, kék-fehér összeállítását az 1950-es évektől használja. Az együttes a kezdetekben a harmadosztályban szerepelt, ahol 1931-ben második helyen végzett. Egy évvel később a dobogó legalsó fokára állhattak fel a zalaegerszegi futballisták, majd 1934-ben megszületett az első bajnoki cím. […]
Még több hír

Iratkozz fel, hogy értesíthessünk ha regisztrálhatsz a programokra

    Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot