A MOL Fehérvár FC rövid története
2019-08-09

A kezdetek

Székesfehérvár első számú futballklubját 1941-ben alapították, akkor még Székesfehérvári Vadásztölténygyár SK néven. Első bajnoki mérkőzését a megyei bajnokságban, a Móri Bányász ellen játszotta az 1942–1943-as idényben, és 6:4-re győzött.

Az együttes első alkalommal az 1957–1958-as idényben indult az NB II-ben, s rögtön 2:1-es győzelemmel mutatkozott be a Veszprém ellen. A csapat első másodosztályú gólját a későbbi sportvezető, Dérfalvi Imre szerezte. A fehérváriak végül a 6. helyen végeztek. Az egyesület időközben számos névváltozáson ment át, de folyamatosan fejlődött, 1962-ben például már a dobogón végzett az NB II-ben, 3. lett.

Feljutás az NB I-be

A klub stadionját, a Sóstói Stadiont 1967. szeptember 20-án avatták fel a Rot-Weiss Erfurt elleni mérkőzéssel. Abban az idényben másnak is lehetett örülni Székesfehérváron, a csapat ugyanis története során először kiharcolta a feljutást az NB I-be.

Bár az első szezonban nem sikerült a bent maradás, Székesfehérváron csak egy évet kellett várni az újabb élvonalbeli idényre, és onnantól kezdve stabil első osztályú klubbá nőtte ki magát az együttes. A Videoton 1976-ban a második helyen végzett az NB I-ben, de 1973-tól 1986-ig csaknem minden idényben az élbolyban zárt. A csapatot Kovács Ferenc irányította 1972 és 1977 között. A Vidi 1983-ban a 13. helyen végzett, így korábbi edző visszatért, s rögtön a 3. helyig vezette a piros-kékeket 1984-ben.

Menetelés az UEFA-kupában

A székesfehérváriak ezzel kiharcolták az UEFA-kupa-indulás jogát. Bár a negyedik alkalommal indultak el a sorozatban, korábban nem tudtak elérni átütő sikert. Az 1984–1985-ös idényben azonban kijött a lépés. A többek között Disztl Péterrel, Disztl Lászlóval, Burcsa Győzővel, Szabó Józseffel, Vadász Imrével és Csongrádi Ferenccel felálló együttes sorra vette az akadályokat. Az első körben a cseh Dukla Praha ellen 1–0-s összesítéssel ment tovább. A következő fordulóban a francia PSG, majd a szerb Partizan következett, s mindkét vetélytársát 5–2-vel ejtette ki. A negyeddöntőben az angol Manchester United ellen szerepelt, és 1–0-s idegenbeli vereség után 1–0-ra győzött otthon a Vidi, és végül 11-esekkel jutott tovább.

Az elődöntő hasonlóan izgalmas perceket hozott a jugoszláv Zeljeznicar ellen. Miután a fehérváriak 3–1-re nyertek a Sóstói Stadionban, a visszavágón már 2–0-s hátrányban voltak, ami azt jelentette volna, hogy idegenben szerzett kevesebb góllal kiesnek. A csattanó azonban a végére maradt: Csuhay József a 87. percben szépített, így végül a magyar együttes jutott a döntőbe 4–3-as összesítéssel.

A finálé azonban már nem a tervek szerint alakult. A Vidi az első mérkőzésen hazai pályán 3–0-ra kikapott a spanyol Real Madridtól, és bár idegenben bravúrral nyert 1–0-ra, be kellett érnie az ezüstéremmel.

A következő években valamelyest visszaesett a teljesítmény, az 1990-es évekre középcsapat lett a Vidiből. Az évezred végén, 1999-ben viszont kiesett az együttes – 30 év után először. A feljutás egyből összejött Csank János vezetésével, ám az edzők folyamatosan váltották egymást a kispadon a 2000-es évek elején. A klub ráadásul nehéz anyagi helyzetben is volt, ám 2005-ben úgy tűnt, rendeződik a helyzet. Ez egyből meg is látszódott, mivel a bajnokságban bronzéremig jutott, ráadásul története során először megnyerte a Magyar Kupát.

Újabb felemelkedés és az első bajnoki cím

Bár ezt követően volt némi megingás, csaknem csődbe ment a klub, de Garancsi István megmentette a Vidit. A fehérvári alakulat a 2010-es évektől Magyarország egyik első számú klubjává nőtte ki magát. A csapat 2010 óta csak egyszer csúszott le a dobogóról, azt leszámítva viszont hat ezüstérmet szerzett, ám ami ennél is lényegesebb, hogy három bajnoki címet is bezsebelt.

Időközben a nemzetközi porondon is emlékezeteset nyújtott. Az Európa-liga 2013–2014-es idényében bejutott a csoportkörbe. A belga Genk és a svájci Basel mögött a harmadik helyen végzett, vagyis a portugál Sportingot megelőzte, ami bravúrnak tekinthető. A remek teljesítményt az előző idényben megismételte az együttes. Akkor a görög PAOK-ot előtt végzett a harmadik helyen, és csak két ponttal maradt le a már továbbjutó fehérorosz BATE Boriszovtól. A csoport első helyén az angol Chelsea végzett.

A fehérváriak a bajnokságban végül ezüstéremmel zártak, a Magyar Kupát viszont megnyerték.

Eredmények:

Hazai sikerek

  • 3x bajnok (2011, 2015, 2018)
  • 2x Magyar Kupa (2006, 2019)
  • 3x Ligakupa (2008, 2009, 2012)
  • 2x Szuperkupa (2011, 2012)

️Nemzetközi sikerek

  • UEFA-kupa-döntő (1985)
  • 1x Európa-liga-főtábla (2013, 2018)

A csapatról bővebb információt IDE kattintva találhatsz, a klub Facebook-oldalát IDE kattintva érheted el.

Ismét kinyitnak a stadionok a Futball Éjszakáján szeptember 4-én
Színész–Újságíró Rangadó Sényőn, exkluzív BL-kiállítás a Ferencvárosnál, stadiontúra, e-sport verseny az MTK-nál, Unokák–Nagypapák kispályás verseny, Papválogatott–Médiaválogatott gálamérkőzés Szegeden, szurkolói ankét, buborékfoci a III. Kerületnél, stadiontúra, Foot Darts-verseny, Közélet–Művészválogatott gálamérkőzés Győrben. Többek között ilyen és ehhez hasonló programok várják az érdeklődőket a Futball Éjszakáján, amelyet szeptember 4-én rendezünk meg immár a harmadik alkalommal. A labdarúgás ünnepéhez […]
Szeptember 4-én Futball Éjszakája
Budapest, 2020. augusztus 17. – NB I-es, NB II-es, NB III-as és megyei bajnokságokban szereplő futballklubok is megnyitják kapuikat 2020. szeptember 4-én, pénteken, a Futball Éjszakáján. Idén immár a harmadik alkalommal rendezik meg a labdarúgás ünnepét, az érdeklődők többek között sportfoglalkozásokon vehetnek részt, bejárhatják kedvenc csapatuk stadionját, vagy akár összemérhetik tudásukat játékos feladatok során a […]
Az ETO FC Győr rövid története
A kezdetek A klubot 1904-ben alapították Győri Vagyongyár ETO néven. Első alkalommal az 1907–1908-as idényben indult hivatalos bajnokságban, méghozzá a Vidéki bajnokság Nyugati kerületében. A csapat az első hét évben ötször az első, kétszer a második helyen végzett. A következő években is jól szerepelt az együttes, ám egészen 1937-ig várni kellett, míg a győriek feljutottak […]
A Zalaegerszegi TE rövid története
A kezdetek A Zalaegerszegi Torna Egyletet 1920-ban alapították. A csapat színe a kezdetekben fekete-fehér volt, majd zöld-fehér. Jelenlegi, kék-fehér összeállítását az 1950-es évektől használja. Az együttes a kezdetekben a harmadosztályban szerepelt, ahol 1931-ben második helyen végzett. Egy évvel később a dobogó legalsó fokára állhattak fel a zalaegerszegi futballisták, majd 1934-ben megszületett az első bajnoki cím. […]
Még több hír

Iratkozz fel, hogy értesíthessünk ha regisztrálhatsz a programokra

    Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot