Felejthetetlen BL-szereplés az 1990-es években
2019-07-30

Nehézségek a rendszerváltás után

A rendszerváltással együtt a magyar labdarúgás is óriási változáson ment keresztül az 1990-es évektől. Amíg az 1980-as években a válogatott még kijutott a világbajnokságra (1986), a Videoton az UEFA-kupában egészen a döntőig menetelt (1985), a magyar csapat pedig megnyerte az ifjúsági Európa-bajnokságot (1984), addig a következő évtizedben a futballrajongó magyarnak már ennél jóval kevesebbel is örömet lehetett szerezni. Pontosabban annyival kellett beérnie, és a minimális sikert is megtanulta értékelni.

Ebben nyilvánvalóan az is közrejátszott, hogy a rendszerváltás előtt az állam, illetve az állam által kiválasztott gyárak, intézmények, minisztériumok biztosították a klubok anyagi hátterét. Utána viszont jórészt magánkézbe kerültek. Ráadásul gyakran előfordult, hogy kisstílű magánbefektetők kezébe került az irányítás, a háttérben fantomcégek álltak, a tulajdonosi viszonyok átláthatatlanná váltak, ami több patinás klubnak is nehéz éveket szült.

A Kispest például két bajnoki címet nyert az 1990-es évek elején, ám az évtized végére leszállóágba került. Az Újpest 1990-ben és 1998-ban bajnok volt, ehhez képest 1993-ban csak az osztályozón tudott megmenekülni a kieséstől. Az MTK-nak már nem volt ilyen szerencséje, 1994-ben az utolsó helyen búcsúzott az élvonaltól. Más kérdés, hogy utána Várszegi Gábor milliárdos megmentette a klubot, amely ezt követően 1997-ben és 1999-ben is megnyerte az NB I-et.

Vidéki csata a bajnoki címért

Az izgalmak persze így sem maradtak el, elég talán csak az 1993–1994-es idényt említeni. Sokáig úgy tűnt, hogy a Békéscsaba története során első alkalommal megnyeri az első osztály küzdelmeit. Az együttes azonban hiába szerezte a legtöbb és hiába kapta a legkevesebb gólt, az utolsó fordulókban többször is kikapott, így végül bronzérmesként zárt. A Vác FC-Samsung ellenben végig bírta a nyomást. Csank János legénysége így megnyerte az NB I-et – a váci futball története során először.

Az 1990-es években a Ferencváros nyújtotta a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt. Csak 1994-ben nem végzett a dobogón, akkor a 4. lett. Emellett három bajnoki címet is bezsebelt, és a korszak legnagyobb nemzetközi klubsikerét könyvelhette el.

Az első magyar csapat a BL csoportkörében

Miután az FTC 1995-ben megnyerte a bajnokságot, a következő idényben a belga Anderlechttel került össze a Bajnokok Ligája selejtezőjében. A ferencvárosiak az első mérkőzésen bravúrral, 1–0-ra győztek idegenben Zoran Kuntics góljával. A visszavágón aztán az utolsó pillanatig lehetett izgulni. Bár Goran Kopunovics vezetést szerzett a zöld-fehéreknek, a vendégek a 65. percben kiegyenlítettek, vagyis még egy belga gól az Anderlecht továbbjutását jelentette volna. A Fradi labdarúgói azonban hősiesen futballoztak történelmi tett kapujában. S mivel a lefújásig már nem változott az eredmény, az FTC lett az első magyar csapat, amelyik bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe.

Az újabb bravúrra nem kellett sokat várni. A ferencvárosiak ugyanis az első csoportmérkőzésen 3–0-ra legyőzték a svájci Grasshopperst, méghozzá idegenben. Lisztes Krisztián gólja után Vincze Ottó kétszer is betalált. Bár a Fradi ezt követően a spanyol Real Madrid (!) és a Grasshoppers ellen is pontot szerzett hazai pályán, kiderült, az elittől távol került a magyar labdarúgás. A csapat Madridban 6–1-re kapott ki, míg a címvédő holland Ajaxtól hazai pályán 5–1-re, idegenben pedig 4–0-ra. Ezzel együtt szép teljesítmény a kvartettben elért harmadik helyezés. Arról már nem is szólva, hogy rengeteg fiatalnak nyújtott felejthetetlen emléket 1995 ősze. Ráadásul szomorú tény, azóta egyetlen magyar csapat sem ért el hasonló eredményt a BL csoportkörében.

Mélyponton a válogatott

Klubcsapatainkhoz hasonlóan a nemzeti csapat is küszködött az 1990-es években. Jellemző az időszakra, hogy a magyar csapat akkor érte el történelmi mélypontját a FIFA világranglistáján – 1996-ban a 87. helyen állt. Arról már nem is beszélve, hogy 10 esztendő alatt hét szövetségi kapitány ült a válogatott kispadján. A teljesség igényével: Mészöly Kálmán, Glázer Róbert, Jenei Imre, Puskás Ferenc, Verebes József, Csank János és Bicskei Bertalan is lehetőséget kapott a bizonyításra.

A fejetlenség közepette az eredmények sem jöttek. Az 1992-es Európa-bajnoki selejtezőben a 4. helyen végzett Magyarország (öt válogatott közül). Az 1994-es világbajnoki selejtezőben csak Luxemburgot sikerült megelőzni, két évvel később pedig csupán Izlandot. Az egyetlen kivételt az 1998-as franciaországi vb-selejtező jelentette. Igaz, onnan vannak a legrosszabb emlékek.

Vb-pótselejtező és olimpiai szereplés

Amíg Norvégia kiemelkedett a csoportból, addig Magyarország ádáz csatát vívott Svájccal és Finnországgal a második helyért. Az utolsó fordulóra a svájci remények elszálltak. A magyar csapat úgy utazott Finnországba az utolsó körben, hogy egyetlen pont már elegendő a pótselejtezős hely eléréséhez. A finnek a 63. percben vezetést szereztek, ám Csank János legénysége nem adta fel. A nagy akarásnak pedig meglett az eredménye. A 91. percben egy szöglet után a finn kapuban kötött ki a labda, méghozzá úgy, hogy az utolsó három érintés közül egyik sem magyar volt. Így egy öngóllal pótselejtezőt játszhatott a válogatott.

Jugoszlávia ellen azonban csődöt mondott a nemzeti csapat. A hazai 1–7 után idegenben 5–0-ra kapott ki Magyarország.

A fájó emlékek mellett azért akadt némi öröm is a válogatott életében. Magyarország 23 esztendő elteltével ismét kijutott az olimpiára. A többek között Sáfár Szabolccsal, Pető Zoltánnal, Dombi Tiborral, Lisztes Krisztiánnal, Dragóner Attilával, Madar Csabával és Sándor Tamással felálló együttes azonban rendkívül nehéz csoportba került az 1996-os atlantai játékokon. Dunai Antal legénysége az első fordulóban a későbbi győztes Nigériával játszott – a mérkőzés egyetlen gólját Nwankwo Kanu szerezte. A következő körben Brazília volt az ellenfél, méghozzá többek között Ronaldóval, Roberto Carlosszal, Bebetóval, Rivaldóval, Didával és Aldairral a soraiban (1–3). Az utolsó mérkőzésen viszont már kétszer is vezettek a magyar Japán ellen, ám a 90. és 91. percben kapott góllal 3–2-re kikapott a csapat, és a csoportkörben kiesett.

Az első kép forrása: tempofradi.hu
A második kép forrása: vac.hu
Az ETO FC Győr rövid története
A kezdetek A klubot 1904-ben alapították Győri Vagyongyár ETO néven. Első alkalommal az 1907–1908-as idényben indult hivatalos bajnokságban, méghozzá a Vidéki bajnokság Nyugati kerületében. A csapat az első hét évben ötször az első, kétszer a második helyen végzett. A következő években is jól szerepelt az együttes, ám egészen 1937-ig várni kellett, míg a győriek feljutottak […]
A Zalaegerszegi TE rövid története
A kezdetek A Zalaegerszegi Torna Egyletet 1920-ban alapították. A csapat színe a kezdetekben fekete-fehér volt, majd zöld-fehér. Jelenlegi, kék-fehér összeállítását az 1950-es évektől használja. Az együttes a kezdetekben a harmadosztályban szerepelt, ahol 1931-ben második helyen végzett. Egy évvel később a dobogó legalsó fokára állhattak fel a zalaegerszegi futballisták, majd 1934-ben megszületett az első bajnoki cím. […]
A Paksi FC rövid története
A kezdetek Bár a paksi labdarúgásról már 1912-ből maradtak fenn írásos emlékek, a Paksi Kinizsi Sportkör 1952. november 28-án alakult meg. A csapat 1953-ban megnyerte a negyedosztályt, és feljutott a harmadik vonalba. Ezt követően a megye I-ben több alkalommal is ezüst-, illetve bronzérmet szerzett. A paksiak 1971-ben megnyerték a megye I-et, és feljutottak az NB […]
A DVSC rövid története
A DVSC jelenleg az NB I-ben szerepel, és az előző idényben a 3. helyen végzett. A kezdetek A DVSC elődje 1902. március 12-én jött létre Egyetértés Football Club néven. Soraiban 1920-ig kizárólag a MÁV műhelyi dolgozók futballozhattak, akik összecsapásaikat kezdetben a Falógernek nevezett térségtől északra fekvő grundon rendezték, szigorúan a munkaidő letelte után. Az első […]
Még több hír

Iratkozz fel, hogy értesíthessünk ha regisztrálhatsz a programokra

Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot