Eb-győzelem és UEFA-kupa-menetelés az 1980-as években
2019-07-25

Sosem látott vb-siker

Európa-bajnoki siker, világbajnoki csúcs, UEFA-kupa-menetelés, ezüstcipő, világklasszis futballista, Honvéd-uralom az egyik oldalon, totóbotrány, bundabotrány, Irapuato a másikon. Röviden így jellemezhető a magyar labdarúgás az 1980-as években.

Mészöly Kálmán, a Vasas legendája ült le a magyar válogatott kispadjára 1980-ban. Irányítása alatt a nemzeti csapat Angliát, Romániát, Svájcot és Norvégiát megelőzve csoportelsőként jutott ki az 1982-es spanyolországi világbajnokságra. Jobb kezdésről pedig senki sem álmodhatott volna. A Nyilasi Tibor, Törőcsik András, Garaba Imre, Martos Győző fémjelezte együttes az első mérkőzésén 10–1-re legyőzte Salvadort. Ezzel Magyarország máig az egyetlen válogatott, amelyik két számjegyű gólt szerzett egyetlen vb-meccsen. Valamint beállította a legnagyobb különbségű győzelem csúcsát is, amelyet korábban Magyarország (Dél-Korea ellen 9:0, 1954-ben) és Jugoszlávia (Zaire ellen 9–0, 1974-ben) tartott. A találkozón ráadásul Kiss László mesterhármast ért el csereként beállva, amire sem előtte, sem utána nem volt képes senki más. Sőt mindössze nyolc percre volt szüksége, hogy három gólt szerezzen, ami szintén csúcs a vébék történetében.

A folytatás azonban már nem alakult ennyire fényesen. Az együttes a következő mérkőzésén 4–1-re kikapott a Diego Maradona vezette Argentínától, majd hiába játszott döntetlent Belgiummal, csak a harmadik helyet szerezte meg a csoportban, így búcsúzott a tornától.

Aranyérem az ifjúsági Európa-bajnokságon

Mészöly Kálmánt Mezey György váltotta a kispadon 1983-ban, akivel elkezdődött a válogatott menetelése. Az izgatottságot csak fokozta, hogy az 1984-es U18-as Európa-bajnokságon nagyszerűen szerepelt a magyar csapat. Olyannyira, hogy a Szovjetunióban megrendezett torna döntőjében éppen a házigazdát győzte le az együttes, méghozzá tizenegyespárbajban. Bicskei Bertalan csapatában olyan kiváló futballisták jutottak szóhoz, mint Petry Zsolt, Pintér Attila, Keller József, Kovács Kálmán vagy éppen Vincze István.

A fiatalok sikere láttán óriási lett a várakozás az 1986-os világbajnokságot megelőzően. Különösen annak tükrében, hogy a nemzeti csapat nagyon simán jutott ki a mexikói tornára. A selejtezőben Hollandiát, Ausztriát és Ciprust megelőzve csoportelső lett. Egyetlen vereségét az utolsó fordulóban szenvedte el, amikor már biztos volt, hogy a kvartett élén végez. Akkoriban az európai ranglista élén állt a válogatott, míg a világranglistán a negyedik helyet foglalta el. A hab az volt a tortán, amikor Mezey György legénysége 3–0-ra legyőzte Brazíliát márciusban. Ezt követően az együttest a világbajnoki cím egyik várományosának tekintették.

Hatalmas pofon Irapuatóban

Mexikóban azonban rögtön jött a hidegzuhany. Mindössze négy perc telt el az első mérkőzésből, és a Szovjetunió már két gólos előnyben volt. Az Irapuatóban megrendezett találkozón végül 6–0-s szovjet győzelem született, amely azóta kísérti a magyar labdarúgást. Bár Kanadát legyőzte a nemzeti csapat, az utolsó fordulóban Franciaországtól ismét kikapott, így kiesett. A súlyos vereség, a mai napig fájó kudarc okai azóta sem tisztázottak. Ennél már csak az szomorúbb, hogy a válogatott azóta egyszer sem jutott ki a világbajnokságra.

Kispesti uralom az NB I-ben

Klubcsapataink közül a Bp. Honvéd emelkedett ki a bajnokságban. A kispestiek összesen hat bajnoki címet zsebeltek be 1980-tól az évtized végéig. A csapatot akkoriban olyan korszakos egyéniségek alkották, mint Andrusch József, Garaba Imre, Kovács Kálmán, Dajka László, Nagy Antal, Esterházy Márton, Disztl Péter, Disztl László, vagy éppen a világklasszis Détári Lajos.

Az 1980-as évek elejét azonban beárnyékolta az 1983-as totóbotrány, illetve a megbundázott mérkőzések. Ezek közül az egyik legismertebb az 1984-es Volán–Bp. Honvéd találkozó. A hazaiaknak egy pont kellett a bennmaradáshoz, és a 6–6-os végeredménnyel ezt el is érték, ráadásul a kispestiektől Esterházy mesterhármast szerzett, amivel gólkirály lett. Legalábbis sokáig úgy tűnt, ám a labdarúgó-szövetség vizsgálatot indított. Az eredményt végül törölték, így Szabó József lett a gólkirály, a Volánt pedig kizárták az élvonalból.

Ettől eltekintve sok szép emléket hagyott hátra az az időszak, elég csak Nyilasi Tibor 1981-ben megszerzett Ezüstcipőjét, vagy a Rába ETO 1982-es, majd 1983-as bajnoki címét említeni Verebes Józseffel a kispadon. A korszak legnagyobb klubsikerét azonban kétségkívül a Videoton érte el. A teljesítményt azóta egyetlen magyar csapat sem tudta megközelíteni.

A Videoton nagy menetelése az UEFA-kupában

A fehérváriak 1984-ben bronzérmesként zártak az NB I-ben, amivel kiharcolták az UEFA-kupa-indulás jogát. A csapat az első körben a cseh Dukla Prahát kapta, és 1–0-s összesítéssel ment tovább. A következő fordulóban a francia PSG, majd a szerb Partizan következett, s mindkét vetélytársát 5–2-vel ejtette ki a Vidi. A negyeddöntőben az angol Manchester United ellen szerepelt a csapat, és 1–0-s idegenbeli vereség után 1–0-ra győzött otthon a Videoton, és végül 11-esekkel jutott tovább.

Az elődöntő hasonlóan izgalmas perceket hozott a jugoszláv Zeljeznicar ellen. Miután a fehérváriak 3–1-re nyerte a Sóstói Stadionban, a visszavágón már 2–0-s hátrányban voltak, ami azt jelentette volna, hogy idegenben szerzett kevesebb góllal kiesnek. A csattanó azonban a végére maradt: Csuhay József a 87. percben szépített, így végül a magyar együttes jutott a döntőbe 4–3-as összesítéssel.

A finálé azonban már nem a tervek szerint alakult. A Vidi az első mérkőzésen hazai pályán 3–0-ra kikapott a spanyol Real Madridtól, és bár hiába nyert idegenben bravúrral 1–0-ra, be kellett érnie az ezüstéremmel.

A kép forrása: molfehervarfc.hu
Az ETO FC Győr rövid története
A kezdetek A klubot 1904-ben alapították Győri Vagyongyár ETO néven. Első alkalommal az 1907–1908-as idényben indult hivatalos bajnokságban, méghozzá a Vidéki bajnokság Nyugati kerületében. A csapat az első hét évben ötször az első, kétszer a második helyen végzett. A következő években is jól szerepelt az együttes, ám egészen 1937-ig várni kellett, míg a győriek feljutottak […]
A Zalaegerszegi TE rövid története
A kezdetek A Zalaegerszegi Torna Egyletet 1920-ban alapították. A csapat színe a kezdetekben fekete-fehér volt, majd zöld-fehér. Jelenlegi, kék-fehér összeállítását az 1950-es évektől használja. Az együttes a kezdetekben a harmadosztályban szerepelt, ahol 1931-ben második helyen végzett. Egy évvel később a dobogó legalsó fokára állhattak fel a zalaegerszegi futballisták, majd 1934-ben megszületett az első bajnoki cím. […]
A Paksi FC rövid története
A kezdetek Bár a paksi labdarúgásról már 1912-ből maradtak fenn írásos emlékek, a Paksi Kinizsi Sportkör 1952. november 28-án alakult meg. A csapat 1953-ban megnyerte a negyedosztályt, és feljutott a harmadik vonalba. Ezt követően a megye I-ben több alkalommal is ezüst-, illetve bronzérmet szerzett. A paksiak 1971-ben megnyerték a megye I-et, és feljutottak az NB […]
A DVSC rövid története
A DVSC jelenleg az NB I-ben szerepel, és az előző idényben a 3. helyen végzett. A kezdetek A DVSC elődje 1902. március 12-én jött létre Egyetértés Football Club néven. Soraiban 1920-ig kizárólag a MÁV műhelyi dolgozók futballozhattak, akik összecsapásaikat kezdetben a Falógernek nevezett térségtől északra fekvő grundon rendezték, szigorúan a munkaidő letelte után. Az első […]
Még több hír

Iratkozz fel, hogy értesíthessünk ha regisztrálhatsz a programokra

Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot