A Vasas Futball Club rövid története
2019-07-22

A kezdetek

A Vas- és Fémmunkások Clubját, azaz a Vasast 1911. március 16-án alapították. Az angyalföldiek évről évre lépdeltek előre, mígnem 1916-ban kiharcolták a feljutást. Történetük első élvonalbeli idényében a 6. helyen végeztek.

Az együttes hamar stabilizálta a helyét az első osztályban, sőt 1924-ben és 1925-ben már a dobogó harmadik fokára is felállhatott. Bár 1928-ban kiesett az NB I-ből, majd rögtön visszatért, 1930-ban újra búcsúzott az első osztálytól, és nehéz időszakon ment keresztül.

Úton a legjobbak közé

Az 1940-es évek közepétől azonban elkezdett felvirágozni a klub, miután szorosabb kapcsolatba került a kommunista párttal. A Magyar Kommunista Párt (MKP) a sporton keresztül próbálta megnyerni a tömeget. Egy munkásklubot szeretett volna támogatni – így esett a választás a Vasasra. Az anyagi támogatás mellett a klub székházat is kapott, sőt a Vasashoz került a Pasaréti úti sporttelep is. Arról már nem is beszélve, hogy akkoriban Kádár János volt a klub elnöke. A felemelkedésre nem kellett sokat várni, a piros-kékek ugyanis 1946-ban és 1948-ban ezüstéremmel zárták a bajnoki idényt, majd az 1950-es évektől elkezdődött az együttes aranykorszaka.

Az első sikerek

Az első nagy sikerre 1955-ig kellett várni. Akkor a csapat viszont óriási bravúrral legyőzte a Magyar Kupa döntőjében a korszak világszerte rettegett együttesét, a Bp. Honvédot (3:2). Azon a találkozón Puskás Ferenc, Czibor Zoltán, Budai László és Kocsis Sándor is pályára lépett a kispestieknél, ám a kupagyőzelemnek Baróti Lajos legénysége örülhetett, többek között Sárosi Lászlóval, Bundzsák Dezsővel, Berendi Pállal, Raduly Józseffel és nem utolsósorban a későbbi sikeredzővel, Illovszky Rudolffal a fedélzeten.

A következő években újabb trófeákkal bővült a vitrin, a csapat 1956-ban és 1957-ben is megnyerte a Közép-európai Kupát, sőt 1957-ben fennállása első NB I-es bajnoki címét ünnepelhette a gárda. Az 1956-os Közép-európai Kupa döntőjében 9:2-re verte meg az osztrák Rapid Wient, méghozzá 100 ezer néző előtt a Népstadionban.

Csodás menetelés a BEK-ben

Bajnoki címének köszönhetően az együttes a Bajnokcsapatok Európa-kupájában szerepelt, és egészen az elődöntőig menetelt. Kiejtette a bolgár Szófiát, a svájci Young Boyst, a holland Ajaxot, ám a legjobb négy között nem bírt a későbbi győztes spanyol Real Madriddal.

Az évtized végén olyan klasszis futballistákkal egészült a keret, mint Szentmihályi Antal, Kárpáti Béla, Mészöly Kálmán, Mathesz Imre, Machos Ferenc, Farkas János vagy Ihász Kálmán, ráadásul időközben Illovszky Rudolf átvette az irányítást a kispadon. Sőt a klub 1961-ben beköltözött új otthonába, a Fáy utcában, ahol manapság is játssza hazai mérkőzéseit. Ezek után nem is csoda, hogy az angyalföldiek az 1960-as években további négy bajnoki címet nyertek – 1966-ban veretlenül –, valamint Közép-európai Kupát is elhódították még jó néhányszor. A Vasas 1967-ben részt vett a rangos Hexagonal-kupán Santiago de Chilében, ahol egyedüli európai csapatként veretlenül lett tornagyőztes, holott az ellenfelek között szerepelt a Világkupa-győztes uruguayi Penarol és a Pelével, Carlos Albertóval felálló Santos is.

A legutóbbi bajnoki cím

Az 1970-es években már kevesebb babér termett, de egy-egy kupagyőzelmet és bajnoki címet azért elhódítottak az angyalföldiek, többek között Török Péterrel, Zombori Sándorral, Izsó Ignáccal, Várady Bélával és Komjáti Andrással a fedélzeten, aki a mai napig a legtöbb NB I-es bajnoki mérkőzést játszotta a Vasasban.

Az együttes az 1980-as években még kétszer megnyerte a Magyar Kupát, valamint hatodik alkalommal is elhódította a Közép-európai Kupát, s ezzel a sorozat legeredményesebb klubcsapata a mai napig. A rendszerváltás azonban rossz hatással volt az angyalföldiekre. A sikeres korszakot visszaesés követte. Bár 1998-ban, 2000-ben és 2001-ben sikerült bronzérmet szerezni, 2002-ben kiesett a Vasas, majd rövid időre meg is szűnt. Jámbor János szerepvállalásával viszont újra feltámadt a csapat 2003-ban, és a Kecskemét játékengedélyével az NB I/B-ben indult, ahonnan rögtön fel is jutott. Ezt követően többször is ingázott az első és a másodosztály között, legutóbb 2015-ben lett bajnok, és jutott fel.

A csapat 2018-ban nem tudott az élvonalban maradni, pedig, ha az utolsó fordulóban legyőzi a Budapest Honvédot, megmenekül a kieséstől. A legutóbbi idényben végig a feljutásért küzdöttek az angyalföldiek, de végül a 4. helyen zártak, így a következő szezonban ismét azért harcolnak, hogy újra az NB I-ben szerepelhessenek.

Eredmények:

Hazai sikerek

  • 6x bajnok (1957, 1961, 1962, 1965, 1966, 1977)
  • 4x Magyar Kupa (1955, 1973, 1981, 1986)

️Nemzetközi sikerek

  • 6x Közép-Európai Kupa (1956, 1957, 1962, 1965, 1970, 1983)
  • 1x BEK-elődöntő (1958)

A csapatról bővebb információt IDE kattintva találhatsz, a klub Facebook oldalát IDE kattintva érheted el.

Ismét kinyitnak a stadionok a Futball Éjszakáján szeptember 4-én
Színész–Újságíró Rangadó Sényőn, exkluzív BL-kiállítás a Ferencvárosnál, stadiontúra, e-sport verseny az MTK-nál, Unokák–Nagypapák kispályás verseny, Papválogatott–Médiaválogatott gálamérkőzés Szegeden, szurkolói ankét, buborékfoci a III. Kerületnél, stadiontúra, Foot Darts-verseny, Közélet–Művészválogatott gálamérkőzés Győrben. Többek között ilyen és ehhez hasonló programok várják az érdeklődőket a Futball Éjszakáján, amelyet szeptember 4-én rendezünk meg immár a harmadik alkalommal. A labdarúgás ünnepéhez […]
Szeptember 4-én Futball Éjszakája
Budapest, 2020. augusztus 17. – NB I-es, NB II-es, NB III-as és megyei bajnokságokban szereplő futballklubok is megnyitják kapuikat 2020. szeptember 4-én, pénteken, a Futball Éjszakáján. Idén immár a harmadik alkalommal rendezik meg a labdarúgás ünnepét, az érdeklődők többek között sportfoglalkozásokon vehetnek részt, bejárhatják kedvenc csapatuk stadionját, vagy akár összemérhetik tudásukat játékos feladatok során a […]
Az ETO FC Győr rövid története
A kezdetek A klubot 1904-ben alapították Győri Vagyongyár ETO néven. Első alkalommal az 1907–1908-as idényben indult hivatalos bajnokságban, méghozzá a Vidéki bajnokság Nyugati kerületében. A csapat az első hét évben ötször az első, kétszer a második helyen végzett. A következő években is jól szerepelt az együttes, ám egészen 1937-ig várni kellett, míg a győriek feljutottak […]
A Zalaegerszegi TE rövid története
A kezdetek A Zalaegerszegi Torna Egyletet 1920-ban alapították. A csapat színe a kezdetekben fekete-fehér volt, majd zöld-fehér. Jelenlegi, kék-fehér összeállítását az 1950-es évektől használja. Az együttes a kezdetekben a harmadosztályban szerepelt, ahol 1931-ben második helyen végzett. Egy évvel később a dobogó legalsó fokára állhattak fel a zalaegerszegi futballisták, majd 1934-ben megszületett az első bajnoki cím. […]
Még több hír

Iratkozz fel, hogy értesíthessünk ha regisztrálhatsz a programokra

    Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot