A kezdetek

Magyarország legsikeresebb klubját 1899. május 3-án alapították Ferencvárosi Torna Club néven. Ehhez képest a futballszakosztály csak 1900. december 3-án alakult meg, és már a kezdetektől zöld-fehér volt a színe. A klub első elnöke dr. Springer Ferenc volt, a csapat pedig részt vett az első NB I-es bajnokságban, 1901-ben, és a 3. helyen végzett.

Az első nagy sikerre nem kellett sokáig várni, 1903-ban ugyanis bajnok lett a csapat, a játékosok pedig egy láda kolbászt kaptak a sikerért az egyik hentes szurkolónak köszönhetően.

Átadják az Üllői úti stadiont

A ferencvárosiak Űllői úti stadionját – amelyet újjáépítés után most is használ – 1911. február 12-én avatták fel. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, Ferencvárost szimbolizálja, míg a zöld pajzsban elhelyezett, egymás felé fordított három E betű az Erkölcsöt, Erőt, Egyetértést jelenti, amely a klub jelmondata.

Az 1910-ben indított Magyar Kupában is hamar megszületett az első ferencvárosi siker. A csapat az 1913-as döntőben az 1947-ben megszűnt, ám tavaly nyáron újjáéledt BAK-ot (Budapesti Atlétikai Klubot) győzte le.

Utána azonban nehézségekkel kellett szembenézni, az I. világháború 1914-es kitörését követően a keret majd’ minden tagja behívót kapott katonai szolgálatra, és sokan nem is tértek haza. A következő bajnoki sikerre 1926-ig kellett várni, majd az első profi magyar bajnokságot is megnyerte az FTC 1927-ben. Öt évvel később pedig klubtörténeti csúcs született, mind a 22 mérkőzését megnyerve lett bajnok.

A hazai sikereket kiemelkedő nemzetközi eredmények követték. A zöld-fehérek 1928-ban megnyerték a Közép-európai Kupát, a döntőben az osztrák Rapid Wient győzték le 10:6-os összesítéssel. A remek teljesítményt 1937-ben sikerült megismételni, akkor az olasz Laziót kellett legyőzni a fináléban. Akkoriban szerepelt az együttesben dr. Sárosi György (1931 és 1948 között), aki a mai napig a klub leggólerősebb játékosa – ha helyesek a számok, 646 tétmérkőzésen 636 gólt szerzett.

Az egyesület nehézségeken ment keresztül az 1950-es években. A politikai vezetés miatt előbb ÉDOSZ-ra, majd Kinizsire kellett változtatnia a nevét, színe pedig piros-fehér lett 1951-ben. Eredeti nevéhez és színéhez csak az 1956-os forradalom után térhetett vissza, két évvel később pedig megszerezte a 10. kupagyőzelmét.

VVK-siker, Aranylabda

A Ferencváros számára a legsikeresebb korszakot az 1960-as évek hozták. A csapat a négy bajnoki címe mellett megnyerte a Vásárvárosok Kupáját (VVK) 1965-ben – a döntőben az olasz Juventust verte meg 1:0-ra Torinóban. Ezzel a mai napig az egyetlen magyar klubcsapat, amelyik rangos európai kupát nyert. A VVK döntőjébe 1968-ban is bejutott, ám az angol Leeds Uniteddal szemben 1:0-s összesítéssel alulmaradt. Akkoriban a Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi támadósor riogatta az ellenfelek védelmét világszerte, s jól mutatja, milyen kivételes futballisták voltak, hogy Albert Flórián 1967-ben megkapta az Aranylabdát, amelyet sem előtte, sem után nem nyert meg magyar játékos.

A ferencvárosiak a következő évtizedben négyszer nyertek Magyar Kupát, az UEFA-kupában az elődöntőig meneteltek 1972-ben – az angol Wolverhampton Wanderers állította meg őket –, míg a Kupagyőztesek Európa-kupájában a döntőig jutottak 1975-ben, ám az ukrán Dinamo Kijev túl nagy falatnak bizonyult.

A csapat 1981-ben bajnoki címet nyert, Nyilasi Tibor pedig 30 góljával nemcsak gólkirály lett, hanem Ezüstcipőt is nyert, vagyis Európa második leggólerősebb játékosa volt. A következő NB I-es sikerre 1992-ig kellett várni, amikor Nyilasi már vezetőedzőként irányított.

BL-menetelés

Őt egy másik klublegenda, Novák Dezső követte a kispadon, akivel az 1995-ös bajnoki sikert követően a Bajnokok Ligája csoportkörébe is bejutott az együttes, miután a selejtezőben kiejtette a belga Anderlechtet. Bár a 3. helyen végzett a kvartettben, így nem jutott tovább, a Grasshoppers elleni legendás, idegenbeli 3–0-s siker a fiatalabb generációk számára is meghatározó futballélmény volt.

A nemzetközi porondon a 2004–2005-ös idényben is emlékezeteset nyújtott a csapat, akkor az UEFA-kupa csoportköréig jutott. A folytatás azonban rosszul alakult: anyagi okok miatt az NB II-be sorolták a Ferencvárost, amelynek három idény kellett ahhoz, hogy visszatérjen az élvonalba.

Újra az élvonalban

Azóta folyamatosan javult a teljesítmény, s mostanra visszakerült a csúcsra. Az FTC a 2010-es években háromszor nyert Magyar Kupát, kétszer-kétszer pedig Ligakupát, Szuperkupát és bajnokságot. Legutóbb éppen az előző kiírásban, amely a 30. bajnoki címe volt.

Újabb sikerével a Bajnokok Ligája selejtezőjében indult a csapat, és az első akadályon már túljutott. A következő körben a horvát Dinamo Zagreb lesz az ellenfél.

Eredmények:

Hazai sikerek

• 30x bajnok (1903, 1905, 1907, 1909, 1910, 1911, 1912, 1913, 1926, 1927, 1928, 1932, 1934, 1938, 1940, 1941, 1949, 1963, 1964, 1967, 1968, 1976, 1981, 1992, 1995, 1996, 2001, 2004, 2016, 2019)
• 23x Magyar Kupa (1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004, 2015, 2016, 2017)
• 2x Ligakupa (2013, 2015)
• 6x Szuperkupa (1993, 1994, 1995, 2004, 2015, 2016)
• 5x Ezüstlabda (1903, 1904, 1906, 1908, 1909)

️Nemzetközi sikerek

• 1x Vásárvárosok Kupája (1965)
• 2x Közép-Európai Kupa (1928, 1937)
• 1x Challenge Cup (1909)
• 1x Bajnokok Ligája-főtábla (1995)
• 1x UEFA-Kupa-főtábla (2004)
• 1x VVK-döntő (1968)
• 1x KEK-döntő (1975)
• 3x KK-döntő (1935, 1938, 1939)
• 1x Challenge Cup döntő (1911)

A csapatról bővebb információt IDE kattintva találhatsz, a klub Facebook oldalát IDE kattintva érheted el.