Békéscsabán 1912. október 22-én alakult meg az Előre Munkás Testedző Egyesület. A klub számos névváltozáson ment keresztül, míg eljutott a jelenleg használt Békéscsaba 1912 Előre SE névig. A klubnak kizárólag labdarúgócsapata volt a kezdetekben, ám később több szakosztálya is alakult.
Bár az alapításánál még sárga-fehér színben játszott a csapat, nem sokkal utána átváltottak a lila-fehérre.
Az együttes az első mérkőzésén a Kner SC ellen játszott, s rögtön győzelmet ünnepelhetett, majd tíz évvel az alapítás után már a válogatottba is bekerült csabai futballista, méghozzá Amsel Ignác, az csapat kapusa.
A világválság azonban a békéscsabai alakulatra is rossz hatással volt, és 1933-ban feloszlott. Utána Törekvés SE néven indult újra az együttes, majd 1946-tól ismét Előre MTE-ként szerepelt, amelyet újabb névváltások követtek. A csapat 1963-ban költözött a Kórház utcába, amely jelenleg is az otthona.
Az első feljutás az NB I-be
A klub folyamatosan fejlődött, majd 1968-ban megnyerte az NB II-t, és feljutott az NB I B-be. A következő években még nagyobb energiát fektettek a klub utánpótlásának fejlesztésébe, s hamarosan még jobb eredményeket értek el. A békéscsabaiak 1974-ben, története során először kivívta a feljutást az első osztályba, s az első hazai NB I-es bajnokiját 3–1-re megnyerte az MTK ellen, méghozzá 16 ezer néző előtt.
Hol meggyőzőbb, hol visszafogottabb teljesítmény mellett, de 1983-ig meg is őrizték az első osztályú tagságukat. Utána sem kellett azonban sokáig szomorkodni, mert egy esztendő után vissza is jutottak az élvonalba. A következő esztendőben egészen az elődöntőig meneteltek a kupában, ahol csak tizenegyesekkel maradtak alul a korszak egyik legjobb csapata, a Rába ETO ellen.
A legnagyobb siker: kupagyőzelem
A klub történetének legnagyobb sikerére már nem kellett sokat várni, Csank János vezetőedző irányítása alatt a csabaiak ugyanis 1988-ban megnyerték a Magyar Népköztársaság Kupát. A döntőben a Bp. Honvédot győzték le 3–2-re. Többek között Bánfi János, Szenti Zoltán, Csató Sándor, Mracskó Mihály, Belvon Attila, Baji Tamás, Zahorán Zoltán és a későbbi sikeredző, Pásztor József is szerepelt abban a csapatban.
Az óriási sikert azonban kudarc követte, a csapat ugyanis 1991-ben kiesett az élvonalból. Akkor vette át az irányítást Pásztor József, akivel bajnok lett a csapat, és visszajutott az első osztályba. Az együttes újoncként 5. helyen zárt a bajnokságban, a kupában pedig bejutott a legjobb négy közé, megalapozva a következő idény nagy menetelését.
Bronzérem az NB I-ben
A békéscsabaiak csaknem végig vezették a tabellát az 1993–1994-es idényben, ám a hajrában lecsúsztak a bajnoki címről, és végül bronzérmesként zártak. Ez az eredmény máig a klub legjobb bajnoki helyezésének számít az élvonalban.
Az Intertotó-kupában a svájci Siont, az osztrák Rapid Wient és a német Dynamo Dresdent is legyőzték a lila-fehérek, és csak a dán Odensétől kaptak ki. Az UEFA-kupában a macedón Vardar elleni sikert követően az orosz Kamisin ellen búcsúztak a második körben. Ezt követően már nem sikerült kiemelkedő eredményt elérni, és 1998-ban elbúcsúztak az élvonaltól, majd 2002-ben visszajutottak.
Ha nehezen, de kétszer is megúszta a kiesést a csapat, ám kiderült, a klub rendkívül nehéz anyagi helyzetben van. Végül sikerült megmenteni az együttest, amely a Jamina SE jogán indult el az NB III-ban, 2005-ben. A csapat ezt követően az NB II és az NB III között ingázott, végül 2008-ban újra feljutott a másodosztályba, s akkor már sikerült a bennmaradás.
A Békéscsaba 2015-ben Zoran Szpisljak irányításával ezüstérmesként végzett az NB II-ben, így hosszú idő után ismét feljutott az élvonalba. Az idény végén azonban nem sikerült bent tartani a csapatot. A csabaiak azóta a másodosztály élmezőnyéhez tartoznak, a legutóbbi kiírásban a 6. helyen végeztek.
A csapatról bővebb információt IDE kattintva találhatsz, a klub Facebook oldalát IDE kattintva érheted el.
