Nemzetközi sikerektől voltak hangosak az 1960-as évek
2019-07-10

Az egyetlen aranylabdásunk

Magyarországot elhagyva, hazánkról a mai napig Puskás Ferenc neve ugrik be elsőként az embereknek Tádzsikisztántól Burundiig. Aki pedig kicsit is ismeri a magyar labdarúgást, rögtön utána Albert Flóriánt említi meg.

Már elkezdeni is nehéz a felsorolást, mi tette őt olyan különlegessé, így csupán néhány adatot emelünk ki elképesztő pályafutásából. Először is 1959-ben mutatkozott be a válogatottban, 17 évesen. Összesen 75 alkalommal öltötte magára a piros-fehér-zöld szerelést. Tagja volt az Európa-bajnoki bronzérmet szerző csapatnak, amely máig Magyarország legjobb eredménye az Eb-n. Vezére volt a korszak meghatározó csapatának, a Ferencvárosnak. A klubot 22 évig szolgálta játékosként, amellyel hazánk legnagyobb klubsikerét érte el, amikor megnyerte a Vásárvárosok Kupáját (VVK) 1965-ben. Világbajnokságon és a Bajnokcsapatok Európa-kupájában (BEK) is gólkirály volt, és ha ez még mindig nem lenne elegendő, ő az egyetlen magyar labdarúgó, aki megnyerte az Aranylabdát.

Csupa klasszis alkotja a válogatottat

Persze Alberten kívül is csupa klasszist adott a világnak a magyar labdarúgás, elég csak Mészöly Kálmán, Ihász Kálmán, Novák Dezső, Dunai Antal, Farkas János, Fenyvesi Máté, Tichy Lajos, Dalnoki Jenő, Várhidi Pál, Göröcs János, Varga Zoltán vagy éppen Bene Ferenc nevét említeni. A sort alighanem napokig lehetne folytatni. Mindenesetre Baróti Lajos és Lakat Károly szövetségi kapitánynak is okozott némi fejtörést a nemzeti tizenegy összeállítása az 1960-as években.

A két kiváló szakvezető azonban nem rettent meg a feladattól, mi több, kiváló eredményeket értek el a válogatottal. A nemzeti csapat 1962-ben és 1966-ban is a negyeddöntőig jutott a világbajnokságon. Utóbbin ráadásul a torna egyik legemlékezetesebb mérkőzését játszotta, s káprázatos játékkal 3:1-re legyőzte a címvédő Brazíliát. A találkozó harmadik gólját Mészöly Kálmán szerezte 11-esből, aki vállsérülése miatt felkötött karral fejezte be a találkozót.

Címvédés az olimpián

A válogatott kitett magáért abban az évtizedben, mert túl azon, hogy a bronzmérkőzésen Dániát legyőzve a 3. helyen végzett az 1964-es Eb-n, még ugyanabban az évben megnyerte az olimpiát, majd négy esztendővel később megvédte a címét. Előbb Csehszlovákiát győzte le a magyar csapat a döntőben – Bene Ferenc lett a gólkirály 12 góllal –, majd 1968-ban Bulgáriát – akkor Dunai Antal végzett az élen hat góllal.

Megérkezett a várva várt nemzetközi klubsiker

Időközben a klubcsapatok is kitettek magukért. Az FTC már említett VVK sikere mellett (1:0 a Juventus ellen a döntőben) a csapat 1968-ban is döntőt játszott (1:0-s összesítéssel a Leeds United győzött), egy évvel később pedig az Újpesti Dózsa jutott a fináléba, ám 6:2-es összesítéssel alulmaradt a Newcastle Uniteddel szemben. Rajuk kívül az MTK jutott karnyújtásnyira a sikerhez a nemzetközi porondon, ám az együttes megismételt mérkőzés után 1:0-ra kikapott a portugál Sportingtól a KEK 1964-es döntőjében.

Nem meglepő módon az NB I-et a Ferencváros uralta az 1960-as években, ám a zöld-fehérekhez hasonlóan a Vasas is négy bajnoki címet szerzett. Az angyalföldiek fennállásuk során hatszor nyerték meg az első osztályt, vagyis a klub történetének aranykorát élte.

Az évtized vége azonban rendkívül szomorúan alakult. A válogatott Marseille-ben vívott sorsdöntő világbajnoki selejtezőt 1969. december 3-án, Csehszlovákia pedig 4:1-es győzelmével történelmi csapást mért a magyarokra, amelyet követően kezdődhetett az újjáépítés.

Kép forrása: hu.wikipedia.org
Az ETO FC Győr rövid története
A kezdetek A klubot 1904-ben alapították Győri Vagyongyár ETO néven. Első alkalommal az 1907–1908-as idényben indult hivatalos bajnokságban, méghozzá a Vidéki bajnokság Nyugati kerületében. A csapat az első hét évben ötször az első, kétszer a második helyen végzett. A következő években is jól szerepelt az együttes, ám egészen 1937-ig várni kellett, míg a győriek feljutottak […]
A Zalaegerszegi TE rövid története
A kezdetek A Zalaegerszegi Torna Egyletet 1920-ban alapították. A csapat színe a kezdetekben fekete-fehér volt, majd zöld-fehér. Jelenlegi, kék-fehér összeállítását az 1950-es évektől használja. Az együttes a kezdetekben a harmadosztályban szerepelt, ahol 1931-ben második helyen végzett. Egy évvel később a dobogó legalsó fokára állhattak fel a zalaegerszegi futballisták, majd 1934-ben megszületett az első bajnoki cím. […]
A Paksi FC rövid története
A kezdetek Bár a paksi labdarúgásról már 1912-ből maradtak fenn írásos emlékek, a Paksi Kinizsi Sportkör 1952. november 28-án alakult meg. A csapat 1953-ban megnyerte a negyedosztályt, és feljutott a harmadik vonalba. Ezt követően a megye I-ben több alkalommal is ezüst-, illetve bronzérmet szerzett. A paksiak 1971-ben megnyerték a megye I-et, és feljutottak az NB […]
A DVSC rövid története
A DVSC jelenleg az NB I-ben szerepel, és az előző idényben a 3. helyen végzett. A kezdetek A DVSC elődje 1902. március 12-én jött létre Egyetértés Football Club néven. Soraiban 1920-ig kizárólag a MÁV műhelyi dolgozók futballozhattak, akik összecsapásaikat kezdetben a Falógernek nevezett térségtől északra fekvő grundon rendezték, szigorúan a munkaidő letelte után. Az első […]
Még több hír

Iratkozz fel, hogy értesíthessünk ha regisztrálhatsz a programokra

Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot