Nemzetközi sikerektől voltak hangosak az 1960-as évek
2019-07-10

Az egyetlen aranylabdásunk

Magyarországot elhagyva, hazánkról a mai napig Puskás Ferenc neve ugrik be elsőként az embereknek Tádzsikisztántól Burundiig. Aki pedig kicsit is ismeri a magyar labdarúgást, rögtön utána Albert Flóriánt említi meg.

Már elkezdeni is nehéz a felsorolást, mi tette őt olyan különlegessé, így csupán néhány adatot emelünk ki elképesztő pályafutásából. Először is 1959-ben mutatkozott be a válogatottban, 17 évesen. Összesen 75 alkalommal öltötte magára a piros-fehér-zöld szerelést. Tagja volt az Európa-bajnoki bronzérmet szerző csapatnak, amely máig Magyarország legjobb eredménye az Eb-n. Vezére volt a korszak meghatározó csapatának, a Ferencvárosnak. A klubot 22 évig szolgálta játékosként, amellyel hazánk legnagyobb klubsikerét érte el, amikor megnyerte a Vásárvárosok Kupáját (VVK) 1965-ben. Világbajnokságon és a Bajnokcsapatok Európa-kupájában (BEK) is gólkirály volt, és ha ez még mindig nem lenne elegendő, ő az egyetlen magyar labdarúgó, aki megnyerte az Aranylabdát.

Csupa klasszis alkotja a válogatottat

Persze Alberten kívül is csupa klasszist adott a világnak a magyar labdarúgás, elég csak Mészöly Kálmán, Ihász Kálmán, Novák Dezső, Dunai Antal, Farkas János, Fenyvesi Máté, Tichy Lajos, Dalnoki Jenő, Várhidi Pál, Göröcs János, Varga Zoltán vagy éppen Bene Ferenc nevét említeni. A sort alighanem napokig lehetne folytatni. Mindenesetre Baróti Lajos és Lakat Károly szövetségi kapitánynak is okozott némi fejtörést a nemzeti tizenegy összeállítása az 1960-as években.

A két kiváló szakvezető azonban nem rettent meg a feladattól, mi több, kiváló eredményeket értek el a válogatottal. A nemzeti csapat 1962-ben és 1966-ban is a negyeddöntőig jutott a világbajnokságon. Utóbbin ráadásul a torna egyik legemlékezetesebb mérkőzését játszotta, s káprázatos játékkal 3:1-re legyőzte a címvédő Brazíliát. A találkozó harmadik gólját Mészöly Kálmán szerezte 11-esből, aki vállsérülése miatt felkötött karral fejezte be a találkozót.

Címvédés az olimpián

A válogatott kitett magáért abban az évtizedben, mert túl azon, hogy a bronzmérkőzésen Dániát legyőzve a 3. helyen végzett az 1964-es Eb-n, még ugyanabban az évben megnyerte az olimpiát, majd négy esztendővel később megvédte a címét. Előbb Csehszlovákiát győzte le a magyar csapat a döntőben – Bene Ferenc lett a gólkirály 12 góllal –, majd 1968-ban Bulgáriát – akkor Dunai Antal végzett az élen hat góllal.

Megérkezett a várva várt nemzetközi klubsiker

Időközben a klubcsapatok is kitettek magukért. Az FTC már említett VVK sikere mellett (1:0 a Juventus ellen a döntőben) a csapat 1968-ban is döntőt játszott (1:0-s összesítéssel a Leeds United győzött), egy évvel később pedig az Újpesti Dózsa jutott a fináléba, ám 6:2-es összesítéssel alulmaradt a Newcastle Uniteddel szemben. Rajuk kívül az MTK jutott karnyújtásnyira a sikerhez a nemzetközi porondon, ám az együttes megismételt mérkőzés után 1:0-ra kikapott a portugál Sportingtól a KEK 1964-es döntőjében.

Nem meglepő módon az NB I-et a Ferencváros uralta az 1960-as években, ám a zöld-fehérekhez hasonlóan a Vasas is négy bajnoki címet szerzett. Az angyalföldiek fennállásuk során hatszor nyerték meg az első osztályt, vagyis a klub történetének aranykorát élte.

Az évtized vége azonban rendkívül szomorúan alakult. A válogatott Marseille-ben vívott sorsdöntő világbajnoki selejtezőt 1969. december 3-án, Csehszlovákia pedig 4:1-es győzelmével történelmi csapást mért a magyarokra, amelyet követően kezdődhetett az újjáépítés.

Kép forrása: hu.wikipedia.org
A Békéscsaba 1912 Előre rövid története
Békéscsabán 1912. október 22-én alakult meg az Előre Munkás Testedző Egyesület. A klub számos névváltozáson ment keresztül, míg eljutott a jelenleg használt Békéscsaba 1912 Előre SE névig. A klubnak kizárólag labdarúgócsapata volt a kezdetekben, ám később több szakosztálya is alakult. Bár az alapításánál még sárga-fehér színben játszott a csapat, nem sokkal utána átváltottak a lila-fehérre. […]
Az MTK Budapest rövid története
Az MTK az egyetemes magyar sport egyik legrégebben alapított, patinás egyesülete. A Magyar Testgyakorlók Köre alakuló közgyűlésére 1888. november 16-án került sor egy budapesti kávézóban. Az alapító tagok a magyar arisztokrácia és a zsidó polgárság köréből kerültek ki. Minden nyitottság ellenére a labdarúgás klubon belüli elfogadása és a labdarúgó szakosztály megalakítása nem ment könnyen. A […]
Az Aranycsapat felemelkedése és széthullása
Megszületik az Aranycsapat Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. A futballszeretők alighanem álmukból felkeltve is fújják a 11 legenda nevét. Ezt a felállást ráadásul világszerte ismerték egykoron, nem csak Magyarországon. Ez volt a klasszikus Aranycsapat. Azt azonban talán már nem mindenki tudja, hogy ebben az összeállításban […]
Véres csaták után Puskás góllal mutatkozott be a válogatottban
A világháború idején Szomorú, véres eseményektől volt hangos az 1940-es évek első fele, miután kitört a második világháború 1939-ben. A csaták, harcok a labdarúgásra is nagy hatást gyakoroltak, a támadások ugyanis nem válogattak a lakóházak és a stadionok között. S mivel Európa csaknem minden szegletében ütközetek dúltak, a magyar futball is megsínylette azt a borzalmas […]
Még több hír

Iratkozz fel, hogy értesíthessünk ha regisztrálhatsz a programokra

Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot